A diákmunka fogalma legtöbbször kimerül a nyári szünetben elvállalt munkavégzésben, pedig hatékony szervezéssel több lehetőség is van benne!
A munkaerőhiány megoldásában nagy segítség lehetne a cégeknek, ha a részmunkaidő bevezetésével vagy a munkafolyamatok átszervezésével több diákot tudnának foglalkoztatni. Diákmunka esetén ne csak a középiskolás korosztályra gondoljunk, hanem a 18. életévüket betöltött, felsőfokú tanulmányaikat végző hallgatókra is, akik már rendelkeznek szakmai tudással. A helyzet mindkét fél részére előnyös, hiszen a diákmunka óraszáma hozzáigazítható az órarendhez, a tanuló megkeresheti a költségei fedezéséhez szükséges pénzt, a munkáltató cégnél pedig halad a munka.
Ahhoz, hogy a két fél gyorsabban egymásra találjon, nagy segítség a diákmunkaerő-toborzó cégek és diákszövetkezetek jelenléte. A hagyományos toborzás sok időt, erőforrást és munkát igényel, melytől a toborzó cégek megkímélik a vállalkozásokat, hiszen akár másfél héten belül megtalálják az igényelt munkaerőt.
Milyen dokumentumok szükségesek diákmunka vállalásához?
Amikor eldöntjük, hogy diákmunkára adjuk a fejünket, nagy várakozásokkal nézünk a feladat elé. Viszont némi adminisztrációs része is van a nagy kihívásnak! Cikkünkben összeszedtük, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek feltétlenül kellenek a munkába állás napján.
A diákmunkát szervező cégek sok esetben külön regisztrációs felületet biztosítanak, ahová akár otthonról is beregisztrálhatjuk magunkat. Ezeken az oldalakon tájékoztatnak bennünket arról is, hogy mi a jelentkezés folyamata, miket kell elintéznünk munkába állás előtt, és milyen papírok legyenek nálunk.
A diákmunka vállalás alapvető kritériuma, hogy diák státuszban legyünk. Ezt nappali tagozatos diákigazolvánnyal vagy iskolalátogatási igazolással tudjuk igazolni. Ezen felül a személyes iratokat – személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, TAJ kártya – mindenképpen vigyük magunkkal! Érdemes saját bankszámlát is nyitni, ahová a fizetést tudják utalni.
