Az egészségügyben a pontos diagnózis alapfeltétel a megfelelő ellátáshoz, különösen a mentális és tanulási zavarok esetében. Ebben nyújt segítséget a Betegségek Nemzetközi Osztályozása, röviden a BNO, amely egységes kódrendszerbe sorolja a különböző állapotokat. A laikusok számára gyakran nehezen érthető, mit takarnak ezek a jelölések, ezért fontos tisztázni a bno jelentése mögötti logikát és célt.
A BNO kódok nem címkék, hanem szakmai eszközök. Segítségükkel az orvosok, pszichológusok és pedagógusok ugyanazt a „nyelvet” beszélik, legyen szó figyelemzavarról, diszlexiáról vagy szorongásos problémákról. A mentális és tanulási zavarok esetében a tünetek gyakran átfednek, ezért a pontos besorolás kulcsfontosságú. A bno jelentése ebben az értelemben nem az egyén meghatározása, hanem a tünetegyüttes szakmai leírása, amely irányt mutat a terápiához és a támogatáshoz.
A kódok szerepe az adminisztrációban is jelentős: a finanszírozás, a fejlesztő foglalkozásokhoz való hozzáférés vagy az oktatási kedvezmények sok esetben ezekhez kötődnek. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy egy BNO kód nem írja le teljesen az embert. A bno jelentése nem azonos a személyiséggel, a képességekkel vagy a jövőbeli lehetőségekkel, csupán egy adott állapot szakmai kerete.
A mai szemlélet egyre inkább arra törekszik, hogy a diagnózis ne megbélyegzés, hanem kiindulópont legyen. Ha a BNO kódokat megfelelő kontextusban használjuk, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az érintettek megértést, célzott segítséget és esélyt kapjanak a fejlődésre.
